Annyira szeretnék valami pozitívat, valami bátorítót írni a munkaerőpiacról és az álláskeresésről, de nehezen megy. Minden portál tele van ezzel az agyoncsépelt észosztással, de tapasztalataim szerint nem segít. Feladja a cég a hirdetést, jelentkezik egy tök alap adminisztrációs pozícióra kb. 100 (!!) ember 2 hét alatt, ennek 2/3-a vagy nem felel meg, vagy túlképzett.

Nem tudom elképzelni, hogy a pénzen kívül mi motiválja az embereket. Mert ugye le van írva, hogy mondjuk litván nyelvtudás kell a munkához, de ő szerbül beszél csak. Az is le van írva, hogy kell érteni a kötőgép kezeléséhez, de ő a birkanyíráshoz ért....De jelentkezik és jelentkezik. Miért?! Ő vesztegeti az idejét, az enyémet meg rabolja.Tudjuk már a korlátainkat légyszi! A másik halál ebben a kategóriában meg a főiskoláról éppen kipenderült munkaerő. Kiírja az önéletrajzára, hogy a Csőszerelő Egyetemen végzett csavarozó szakon és emiatt legalább 250 000 forintot szeretne netto keresni. Miért? Mivel tömik a fiatalok fejét a felsőoktatásban?! Egy fűszálat nem (mondjuk azt lehet, hogy igen) tett még keresztbe.

A túlképzett munkakeresőt meg sajnálom, mert egy csomó időt és energiát fektetett be, hogy tanuljon, és most kenheti a hajára mondjuk a jogi diplomáját. De akkor is ott van, hogy legyen már egy kis önbecsülés, és 2 nyelvvizsgával ne akarjon asszisztensként dolgozni egy kis irodában...

EMBEREK! Vegyük figyelembe, hogy vannak korlátaink és értékeink! Előbb-utóbb meglesz az álom munkahely.

Nemteszedle!